A jóga praktikus, következetes módszerek összessége, amely a fizikai gyakorlás alapjaitól indulva, a mentális egészség helyreállításán keresztül vezeti a gyakorlót célja felé.
"A jóga ősi filozófiai és életviteli rendszer, amely olyan módszereket foglal magába, amelyekkel az egész személyiséget fejlesztjük; a fizikai, az energetikai, az elmebeli, az érzelmi, a bölcsességbeli és a lelki képességeket, az erkölcsiséget, a kapcsolatokat, valamint spirituális valóságunk felismerését." Paramahamsa Nirandzsanánanda Szaraszvati
A jóga állapota eltávolodást jelent minden érzéki tevékenységől. Érzékeinek összes ajtaját bezárva, elméjét a szívre összpontosítva, életlevegőjét a koponya felső részében tartva az ember megszilárdulhat a jógában. (Bhagavad-gítá 8. 12)
A jóga eredetéről keveset tudunk. Első tárgyi jeleit Indiában találták, az ie. 4000 körüli időszakból. Jógi pózban ülő szobrocskák és pecsételők kerültek elő, ami arra utal, hogy ebben az időben már fontos szerepet játszhatott egy jógaszerű mozgás-és filozófiai rendszer. Azonban azt is tudjuk, hogy a jóga a Védák szájhagyomány útján öröklődő epikus szövegeinek része, amelyet az északi árja nép hozott Indiába.
Az első írott emlék Patandzsáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn.
A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (átma) és az univerzális lélek (paramátma) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.
A jóga négy fő változata:
- Bhakti jóga (az imádat és az odaadás jógája)
- Karma jóga (az önzetlen munka jógája)
- Dzsnyána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)
- Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt).
Patandzsali a Jóga szútrában a jóga céljaként említi meg a mentális folyamatok lecsendesítését (csitta-vritti-niródha), amely a tartós meditáció (djána) és annak elmélyülésével a megvilágosodás (számádhi) eléréséhez vezet. Ehhez be kell tartani az ajánlott hozzáállásokat (jama) és az ajánlásokat (nijama), amelyek szintén részei a nyolc tagból álló rendszernek. Patandzsáli jógáját rádzsa ("királyi") vagy ashtanga ("nyolc ágú") jógának is nevezik, megkülönböztetve ezzel az irányzatot a hatha jógától.
A nyolc ág:
(1) Jama (Az öt "ajánlott hozzáállás"): nem ártás elve, igazmondás, nem-lopás, mértéktelenség kerülése, birtoklási vágy kerülése
(2) Nijama (Az öt "ajánlás"): tisztaság, elégedettség, aszkézis, önképzés, Istennek való önátadás elve
(3) Ászana: Különféle testhelyzetek gyakorlása (a fizikai test felkészítése)
(4) Pránájáma: A lélegzet, a prána irányítása.
(5) Pratjahara ("Befelé tekintés"): melynek során a tudat, érzékek és az érzékelés tárgyai nem lépnek kapcsolatba egymással, az érzékszervek feletti uralom megszerzése
(6) Dhárana ("Koncentráció"): A figyelem egyetlen dologra való összpontosítása.
(7) Dhjána ("Meditáció") : a figyelem egy dolgon vagy folyamaton való tartása hosszú ideig, az „én” képzetén való felülemelkedés gyakorlása
(8) Számádhi: Az egységbe való visszakerülés állapota.
A jóga szó jelentése: igába hajtani, vagy összefonódás. Célja a tudat megismerése, tehát egy empirikus(tapasztalati) önismereti út.
A jógikus életmód alatt azt a világszemléletet és magatartást értjük, amely az élet minden területén alkalmazza a jóga irányelveit, illetve a hétköznapi cselekvéseken keresztül éppúgy igyekszik a tudatosság fejlesztésére, mint a mindennapi gyakorlatok végzésével. Legfontosabb alapeleme a folyamatos önreflexió, az érzékszerveken és a testtudaton keresztül érkező benyomások megfigyelése és tudatosítása.
Napközben is igyekezz a lehetőséget kihasználni a szervezet egyensúlyának megőrzésére. Ha érzed, hogy feszültté válsz valamitől, vagy felbosszantanak, vagy a stressz túl megterhelővé kezd válni, vonulj vissza egy nyugodt helyre néhány percre, vegyél néhány mély lélegzeteket, hosszítsd a kilégzések hosszát és engedd el a feszültséget minden kilégzéssel. Nyújtózkodj ezután, lazítsd ki a feszült izmokat, mozgasd át a nyakad és vállad (ez a terület könnyen befeszülhet stressz hatására).
„Nem csupán a test, hanem a hangulatok legyőzését is eredményezi a hatha jóga. Depressziós vagy? Rázd le magadról. Ez az ami a hatha jógában történik: felveszel mindenféle lehetséges testhelyzetet, és aztán figyeled magad. Milyen lenne a föld, ha nem a két lábamon állnék, ha nem lenne két kezem-ha kobra lennék? Milyen lenne akkor a földről alkotott képem? Vedd fel a kobratartást, és lásd úgy a világot, ahogy egy kobra. A testet öltéseid urává válsz. Emlékszel az összes evolúciós állomásodra. Akkor azt mondod: „Remek dolog kobrának lenni, de nem akarok az maradni. Az egyik jó dolog, amit megtanultam a kobrától, az erő érzése a gerincizmokban és a légzés teljessége a mellkasban. Most felemelkedem újra.”
Egy egyszerű jógafoglalkozáson átmehetsz a reinkarnáció teljes ciklusán, keresztülmehetsz azon, hogy fa, sáska, hal, krokodil, kobra, sas, teve, oroszlán, gyerek, harcos, hulla voltál, a teremtés, fenntartás és pusztítás teljes körforgásán. Mindennap képes vagy akaratod szerint létrehozni egy hangulatot, megőrizni azt, vagy átalakítani valami mássá. Egy táncos elmondhatná neked, hogy a valódi tánc a hangulatból ered. Te teremted a hangulatot, és azután azzá válsz.” Szvámi Véda Bhárati (A hatha jóga filozófiája)
